Munkahelyi hiányzás és gazdasági hatása
A munkahelyi hiányzások közel fele valamilyen mentális eredetű tünethez köthető, rengeteg esetben valamilyen stresszhez kapcsolódó okhoz. Ezek nagyon sokszor azonban rejtve maradnak a munkáltatók előtt, így főként központi statisztikai adatokból tájékozódhatunk. A munkavállalók sokszor tartanak attól, hogy mit gondolnak róluk a szervezetnél, így nem vagy kevésbé fedik fel mentális eredetű problémájukat, tanácsadás emiatt elvétve fordul elő. Sajnos ez egy ördögi kör így, mert a munkáltatók sem tudják, hogyan és milyen lépéseket tegyenek meg munkavállalóik egészségének megőrzése, s végső soron a hiányzások csökkentése, teljesítmény növelése érdekében. Mindezzel viszont égető foglalkozni, ugyanis a magyarországi adatok alapján kb. 1000 milliárd forintra becsülhető a munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés évente.
Mondhatnánk azt, hogy ez mindenkinek magán problémája, magánügye, hogy mentális jellegű problémáira megoldást találjon, azonban a vállalatokat érinti a hiányzásból fakadó GDP-kiesés végső soron.
A cégek szerepe: prevenció és intervenció
A mentális egészséget alapvetően a szervezetek az egyértelmű folyamatokkal, szervezéssel, viszonyokkal, információkkal tudják támogatni. Itt beszélhetünk az egyértelmű munkakörök megfogalmazásától kezdve, a megfelelő karrierlehetőségek biztosításán át, az egyértelműen működő motivációs és teljesítményértékelési rendszerekig mindenről. Amennyiben ezek átláthatók, jól működnek, akkor az adott vállalat sokat tett munkavállalói mentális egészségéért. Mindez sokat tehet a megelőzésért, prevencióért.
A munkahelyek akkor is kulcsszerepet játszanak, mikor a mentális probléma tünetei egyértelműen láthatóvá váltak – ekkor már a beavatkozás, intervenció által. Sok esetben a mentális problémák tünetei jobban láthatóak a környezet, mint az érintett személy számára. Ilyenkor döntő tényező, hogy a munkahelyi közeg mennyire támogató és bátorítja a mentális problémák megosztását. Sokan vonakodnak, hogy krízishelyzetben lévő személyeket megszólítsanak. Ugyanakkor a krízisben lévők támogatása az egyik legerősebb eszköz arra, hogy segíteni lehessen ezen embereknek a krízissel való megküzdést.
Itt szeretném ismételten hangsúlyozni az előző pontban írtakat, miszerint a mentális egészséget komolyan vevő munkahelyek alacsonyabb munkahelyi hiányzási arányról, produktívabb és lojálisabb munkavállalókról számolnak be.
Pszichológiai tanácsadás, mint egy lehetséges módszer
Ahogy a korábbiakban írtam, az egyértelmű szervezeti folyamatok, szervezés, belső viszonyok, információk megfelelő áramlása olyan tényezők, melyek a prevenciót szolgálják szervezeti oldalról. Emellett lehetőséget, eszközt jelent a pszichológiai tanácsadás is, melynek során szakemberek is tudják segíteni azokat a kollégákat, akiknek erre szüksége van, „akit mások nem mernek megszólítani az őket ért krízis miatt”.
Amennyiben szervezetüknél érdemes lenne foglalkozni a mentális egészséggel, keressen bizalommal. Dolgozhatnak bármennyien is a szervezetben, a mentális egészség megőrzése minden cégméret esetében számít.